Tegnap este forraltbor és míg a többiek készültek a továbbindulásra engem megdícsértek, hogy agyam, mint egy férfié. Köszönet a Nintendó játékkonzolnak.
Mellesleg lassan egyhangúvá kezdenek válni az álmaim, mindig benne van. A legrosszabb, hogy szerelmet vallottam neki. De minek?
A másik meg olyan leveleket küld nekem, mint a barátnõjének szokott az ember. Ennyire másképp láttuk volna ugynazt a találkozást?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.