A heti bunkóság adagomat is eltudtam egy nap alatt, jóformán két óra lefogása alatt. Elsõ esetben egy számomra teljesen lényegtelen ember és mellesleg ismeretlen is tolakodott bele a társalgásunkb, közeledését hûvösen és meglehetõsen kimérten fogadva, hadartam el a keresztnevem, melyet nem is használok, csak becézett formában. A hölgy észbekaptt és rövidúton távozott. Második esetben állandó ebédpartnereimmel fogyasztottam meglehetõsenízletes vacsorámat, mikor számukra ismerõs egyed jelent meg és mire észbekaptam már a pulcsimat akasztgatta volna fogasra, behuppant hát mellém azzal a jelszóval, hogy csatlakozna bennsõséges étkezéseinkhez, csak egyet felejtett el, bemutatkozni. Adott volt hát, hogy elõveszem legjobb formámat és alattomos módon beosztom. Indultunkkor A-nak hozzáfûzte, hogy kivertem nála a biztosítékot, vajon mindig tõsgyökeres bunkó vagyok-e alapon. Elköszönésnél a Szia T.-vel búcsuztattam hátha észbe kap, hogy talán okkal kapta, amit.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.