Ja persze, mega gúny. Szóval soha nem szabad dühösen lefeküdni, mert még a végén úgy maradok és még egy csomó minden jut eszembe ettõl nosztalgiavillamoson hajmosás után ücsörögve. Persze azért én is úgy gondolom, hogy jó is lehetett volna és egy rohadt mosoly nem jutott ma reggel az éppen frissen nyelvvizsgázott Zs-nek holott õ aztán igazán nem tehet semmirõl, mert kivételesen a kicsik a hunyók és jóformán szivességet tettek nekem, de a gesztus jól esett volna és nem kollektív döntés eredménye lett volna az estém fennmaradó része, amit így nem dönthettem el és hamburger és sör társaságában ültem meglehetõsen távol egy kõfalon Jobbraés nem bántam meg, hogy kidobtak, ahogy azon is mosolyogtam elsõ alkalommal, mikor Jobbra közölte állításást áliász Tulajnak, miszerint nagyszerû, hogy megegyezik az ízlésük engem tekintva, bár az urbán legendák szülõanyjaként mondhatom elfajzott a narancsbõrõsfasz sztorim, amiben csak egy krém és egy önkielégítés szerepelt, jutottunk tovább a Jobbra szoptam le narancsbõrõsre a faszát, így ováció a klubban Jobbra számára, tehát direkt következmény, hogy már nincs merszem lemenni, hiszen, ha õ csak tapsot kapott hamis legendából születettett irreális valóságból, akkor mit kapok én, aki legendásan hajtotta végre ezt a szuperhõsi tettet. Ováció, ovuláció.