Rámolvad a képzelet.

Nem igazán mostanában mondanivalóm, nem érzem, hogy a barátaim azok lennének, legfõképpen az ért, mert nincsenek velem, én meg hiába vagyok így velük. Számukra sincs mit megosztanom és jóformán nem is igazán találkozom velük. Jó persze ez alól mindig van kivétel, és neki meg…

Hosszú reggelek, rövid éjszakák, emlékezetemben újra motoszkálsz. Kellesz, pedig lemondtam már, várok rád, holott elhagytál. Integet a mélység, visszahúz az álom, el sem hiszem a hiányod.

Ne felejts el felébreszteni, amikor végre emlékszel rám, ne feledd el, hogy csak rajtad áll, én várok rád.

asszem elkaptam ez a most divatos vírust, még annyira nem necces, de pont eléggé ahhoz, hogy az elülsõ homloklebenyi nyomás miatt idõnként a látásom meghomályosuljon, az orrom még nincs eldugulva, de ami késik nem múlik. szervezetem létét most az algopirin és késõbb majd a…

Hogy van az, hogy itt ülök teljesen magamba roskadva, szenvedve és mikor valaki idelép hozzám a szokásos kedvességel, mosollyal, jókedvvel tudom üdvözölni?

Annak a pillanatnak élni, abba a szembe nézni, lesni, várni, kérni, félni,soha, soha el nem érni.

Ha választhatnék egy részt az életembõl, hogy azt kellene újra és újra élnem, azt hiszem nem gondolkodnék sokat, semmit. A legboldogabbat, a legjobbat és a legegyszerûbbet választanám. Egy estét, ha hosszabb lenne, akkor viszont körülbelül két hetet. Megint jön a…