Soha ne vedd fel a telefont egy csajnak, ha zabos a pasijára. - Kezdõdhetett volna így is a történet, és alakulhatott volna érdekesebben is, de, végülis ez sem különbözik sokban az átlagos unalmas estéktõl. Egy telefon, egy kis barátnõi segítség, amitõl persze azt hiszem jó kedvem van és akár regényt is írhatnék ebbõl, de egy kép és az unalmas sztori csak egyre laposabbá válik. MEgbántódás, hirtelen ötlet, egykérdés, majd rájövés, hogy mellényúltam, hiszen csak egy apró tényrõl felejtkeztem el, csupán, de a kérdés már feltéve, bár igazából jogosan és ideje olyat kérdezni, ami az állóvizet is megbolydítja. Talán hosszú idõ alatt kavarodnak fel az érzelmeim és bántódom meg. Csak a felhõket üldözöm, szépek rózsaszínek pillecukor alakúak, akárcsak a hitem az emberekben, naívan adom meg a lehetõséget, õk meg cserélik a bizalmat egy zacskó kekszre. A hiúság vására.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.