péntekre teljesen lebetegedtem, szóltám hát Ikonnak, hogy mégsem megyek semerre, hanem otthon nyomom az ágyat. délután átjött, nem pusziltam meg, nehéz volt így a délután, hogy egy puszi sincs. leült az asztalomhoz és nekiállt dolgozni, én meg csak aludtam, egy óra múlva ébredtem a torkomat szorító köhögés miatt. mosolyogva nézett, megkérdezte, hogy érzem magam. nem válaszoltam, mondta kipirultam. igen, nagyon melegem volt. kiment a fürdõbe, megmosta a kezét, jó sokáig tartott mire a vizcsobogás abbamaradt. visszajött és hátamat az ölélelésébe húzva feküdt mellém. hideg kezét a nyakamra és a fejemre tette. jól esett hûtött. majd visszült még befejezni a megkezdett munkát. lassan jobban lettem, késõre járt már mire indult, hogy a feladatot leadja, valamivel én is jobban voltam.