elaludtunk a filmen, pedig alig vártam már, hogy havas dzson meghaljon, igazán a vulkánnak drukkoltam. átlósan feküdtünk, fél 4-kor ébredtem, hogy ruhában vagyok és nem is fürödtem, szóltam Ikonnak, hogy megye fürödni, csatlakozott, majd aludtam 8-ig és míg ő kipihent engem, hajnali sorozattal tengettem az időt.

megcsináltam életem első pesztóját, isteni lett, még nem tudom mire használom fel, de tök mázli, hogy a piacon vettem a zöldséget és hogy a petrezselyme is gyönyörű volt, a felmondásomat is azzal egy időben nyomtattam ki, így egy adag zöldség és eper mellett ért haza.

nyugodt vagyok az új munka miatt, és már kínnal megyek a régibe. fájnak azok a lehetőségek, amik egyáltalán nem voltak adottak számomra a cégnél, pedig ahogy ők fogalmaznak már szakértő voltam, de már annál is több. a mentor, az oktató, az ügyintéző, a csoportösszetartás, a segítség. fáj, hogy soha nem is értékelték volna, csak néhány szép szóval, hogy grat a negyed éves csoport elsőségért, vagy az éves értékesítési verseny 3. helyezéséhez.

már csak két hét, addig is filmek, majd utána nagy hajtás és remény, hogy ott  is tudok több, mint megfelelően teljesíteni.