Szóval még mindig a saroktolatással szenvedek. A héten már ráéreztem. Ment is volna. De amikor megláttam az oktatót, rögtön tudtam, hogy ez az óra megint egy kalap kaki lesz. Beszólogatott, bár próbálta mérsékelni magát,de pont elég volt ahhoz, hogy beidegesítsen és akkornyilván nem megy. Mindenemet összeszorítva kezdtem neki. És csak szólogatott be. Majd nyilván megint jöttek a könnyek. Mondtam, hogy nem megy mumus és idegesít. Akkor kitalálta, hogy y megfordulás. Ami meg mérföldekkel jobban megy, mint ez vagy 5 óra után. És utána nagy hirtelen kitalálta, hogy én parázok a dologra. Persze hogy igen,mert ráparáztatott.