Megzuhanva fordultam ki a kávézóból kezemban az elvitelre kért kosszú feketémmel. Kaptam a lábaim rohanva napom következõ helyszínére. Az egyik feljáron autó brummogott. Néztem át a szélvédõn. Helyes szõke szemüveges. Elmosolyodtam. Megnézett és már mosolygott õ is. A pillanat ott szállt, és csak a szemét láttam.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.