Nem gondoltam volna, hogy férfiak között is van olyan, aki ennyire nõiesen gondolkozok. Igen rosszul esett a dolog, hogy úgy látta a dolgokat, ahogy nem voltak. Tibit TiCo mutatta be, mittudomén, hogy hanyadikbaráti körének tagja. Lementünk bulizni, ahol TiCo persze nõi irányultságba kopott, és én is mentem volna a pasik felé, ha Tibi nem játszik felettem örzõ-védõ szolgálatot, be is jelentette, hogy õ fog rám vigyázni, ha már TiCo eltûnt. Vigyázni rám??? Teljesen mindegy. Hajnalban együtt indultunk haza és megtárgyaltuk, hogy egynehányszor bulizunk még egyet-kettõt. Mire TiCo tegnap meséli, hogy hétfõn sikeresen kibeszéltek engem Tibivel, hogy szerinte kicsit sokat hiszek magamaról, mert azt hiszem, hogy én mennyire bejövök neki pedig nem is, amúgy meg havercsajnak jó vagyok. Na most mi van??? Nem akartam én neki bejönni, meg úgy ámblok senkinek, de ez már mindegy. Igen köcsög is voltam vele, mert mással pasiztam a felügyelet alatt, de még csak fenn sem vagyok tartva senkinek, pláne neki nem.  Tiszta húspiac és én vagyok benne az áru. És igen jó vagyok havercsajnak, de nem neki. Már nem. Nem gondolhat ennyit magáról, hogy fel akarom szedni. Bassza meg õ is meg a többi köcsög is - nem lesz pasim egy jó ideig. És azt hiszem a férfi társaság is csak TiCora meg Zigmundra korlátozódik. Õk legalább nem akarnak felszedni, nem akarják, hogy felszedjem õket, jófejek és legalább barátok (nem haverok!).

Ami viszont igazán meglepõ volt. TiCo másik haverja, Szilárd. Tegnap ismertem meg. Szépen bemutatkoztam neki, hogy én vagyok a Boda, mire nevetve mondta, hogy ÁÁÁ, akkor te vagy Boda, rólad sokat hallottam már. Nájsz. Önbizalom tuning. Hih. Éjfélkor pedig úgy búcsúzott, hogy reméli még találkozunk. Vajon mit mesélhettek rólam, hogy ennyire örült a találkozásnak és ezek szerint nem cáfoltam rá. Na jó egy plusz pont a pasiknak Szilárd miatt.