Ja és jó volt Alice. Tiszta beteg és teljesen szétszívott. Magyarul nekemtalálták ki....Bár lehetett volna még alkotni rajta.

Most akkor asszem jön a nyúlünnep. Én meg egy idõre el. Idõszakos leszek, lettem, legyek. Sonka vadászat és tojásevés. Hanyatlás, megszokatlanságosság van idén. Semmi emberes parti, semmi ember, semmi. Még együnnep, amikor egyedül vagyok, pedig ezen sem szoktam.

Még a kezdetek kezdetenén a Harag és a Boldogság szerelmesek voltak egymásba. Szép életük volt, bár Harag egy kissé hirtelen volt, míg Boldogság folyamatosan elszállt, mert olyan könnyû volt, Harag tartotta a földön. Volt egy közös gyermekük is Öröm.  Egy nap Haragnak…

Könnyedén adtam neki magam. Folyamatosan akarta, de már jóideje nemekkel válaszolok. Most úgy gondoltam, hogy megérdemli az eddigiekért. Hozzámért és kívántam, bár az hittem õt már soha többet, és mégis. Vágytam rá, a melegségére, a méretére, az ölére, hogy bennem-velem…

Buborékokat fújok...Mert kedd vagyok,a hét két napja az én kedvem álmodja.

Rómeó udvarol, kicsit nehézkesen megy neki, mert óvatosan fog hozzá. Júlia lassan jelenik meg a színen, hallgatja, bár szívébõl már otthagyta volna régen Rómeót csak nincs meg benne a bátorság az igaz szóhoz és a szembenézéshez, hiszen nincs tisztában önmagával. Találkát…

Karbantartás....Talán ... visszaváltom a blogfelületetet és bloggerszemélyt teljesen függetlenné. Bocsánat

Láthatatlan szösz akadályozza a látásomat. Meg kellene szüntetni, ha rajtam múlna, nem lenne ott. Elszakadok, másik szöszt keresek, animéket és kínai meséket. Szeretem õket.

Rózsaszín masnis minyon leszek nyáron...

Na most csend van az íráskényszeremben. Egyszerûen nincsenek rá szavaim, nincsenek rá már gondolataim. Nem látok ki a megoldandó problémák halmazából, nem tudom, hogy hol kezdjem, nem tudom, hogy mi lesz a vége. Hát kezdem az elejével, hogy úgy tûnjön, mintha csak a sértettség…