Csattogtam a sötétben, esett. Fekete ernyõ borult fölém, védett a víztõl. Meglepõen sok ember volt az utcákon. Siettek. Sárga, piros, mintás körök. Hazafelé igyekeztek. Az én utam is tartott egy bögre forrócsoki felé. Nem akartam forró csokit. A másik irányba mentem volna. Fázósan, dideregve a meleg testéhez simulni, ölelése melegítene, lelkem megint rendben lenne. Néhány kéretlen csók, egy forró fürdõ együtt, hangulatos zene és meleg takaró. nincs ilyen, nincs õ és nincs már a teste a testem vele. Hiányzik.