szombaton velem volt Ikon, filmet néztünk, ami igazán érdekelt is, de belealudtam. nem tehetek róla gyorsan elfáradok mostanában, fõleg egy szombati munkanap után és még csináltam sütit is neki. nem ébresztett fel, hagyott aludni, ebújt mellém, de hátat fordított, persze álmában…

nem is tudom, hogy mit várok én ettõl a nyártól, nem akarom, hogy vége legyen, utálom az iskolás bevásárlást az üzletekben, hogy falevelek élénkzöldbõl átmennek elhasznált zölddé, utálom a 40 fokot és mégis nyarat akarok. félek, hogy jön az õsz és visszalibbenünk abba az…

hiányzik. kezdem fölöslegesnek érezni az ittlétemet, mennék a városból, mennék az országból, de õt nem hagynám itt, ideköt. jobban ideláncol, mint gondolná. évek alatt jött az elhatározás, hogy menni kell és most mikor megérett már nem tudok, kicsit börtönbe zárva érzem…