szombaton velem volt Ikon, filmet néztünk, ami igazán érdekelt is, de belealudtam. nem tehetek róla gyorsan elfáradok mostanában, fõleg egy szombati munkanap után és még csináltam sütit is neki. nem ébresztett fel, hagyott aludni, ebújt mellém, de hátat fordított, persze álmában átkarolt, mert így kellek neki, de hajnalban az elsõ ébredésnél megint durcásan fordult el. rossz kedvû napra ébredt végül. szeretgettem, de nem enyhült, magában elvolt. töltött nekem a netrõl ekönyveket. majd mikor jött a Hobbit routert beállítani húzta a nyúlcipõt, hogy majd visszajön, ha nem lesz nálam ekkora nyüzsi. lekísértem ahogy szoktam, de nem ölelt át ahogy szokott, csak egy sima puszi és sziával elhúzott volna, nem bírtam ki, rákérdeztem, és ahogy a teljesen elutasító testmozgását láttam, eleredt a könnyem. nem akartam sírni, úgy voltam vele, hogy majd kialussza vagy ha igazán rosszat csináltam elmondja. elõször befenyegetett, hogy nem merjek sírni, majd csak elkezdett gondolkozni, én meg elmondtam, hogy rossz volt ez a reggel így. nem mert mégegyszer beszólni. megölelt, majd elküldtem. ne voltam képes még tovább ott álli. felmentem, és még mielõtt teljesen törött bilifül lettem volna, nekiálltam segíteni routert beálligatni, a bosszú pizza teljesen nyugtató hatással volt és most csak nincs erõm ezzel érdemileg foglalkozni, majd valahogy felkészülök a következõ találkozásra, hogy lerendezzük.