Egy kis ambient
és rá kell döbbenem
arra, hogy mekkora csönd van
bennem most.
Nagyon jó.
A zene visszhangzik, elborít
és megvéd.
Megvéd önmagamtól
és
megvéd a világtól.
Szinte álmodom,
elkezdem az életem, a napjaim, a reggelem.
Mosolytalan számon régi csókok égnek.
Begyógyulnak a sebek. Elmúlnak a képzetek.
Hát csal legyen csend!!!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.