eddig viszont tényleg élvezem az új munkát, illetve csak a hozzá tartozó tréninget. egyrészt nem érzem azt az elveszettséget, mint az előző helyen a kezdetekkor, érzem, hogy van segítségem és nem a nulláról és csak magamnak kell megtanítanom ezt a tudást, érzem a lehetőségeket, és hogy van miért küzdenem, mert van mit elérnem, ezért általános lustaságomat is töröltem a naptáramból, tehát folyamatosan tanulok és örömmel tölt el, amikor következő nap kiderül, hogy nem volt eredménytelen az a csöpp kis tanulás. a legjobb pedig, hogy igazából maga a munkahely is velünk együtt épül fel, együtt növünk bele a feladatba, ugyan még a vécé földig érő ablaka nincs árnyékolva, hogy senki be ne lásson, de a héten a kivitelező megcsinálta számunkra az étkezőt. a napok gyorsan telnek, mert kedvvel csinálom, így csak kifut az idő a térből és már este is van oktatási anyaggal kezembe. célom van ennél a cégnél és úgy tűnik a lehetőség is adott hozzá. remélem ezek a dolgok nem változnak, nem akarok ettől megválni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.