Eddig voltak olyan helyei a városnak, amerre nem mentem, mert tudtam, hogy arrafelé bármikor összefuthatok olyan emberekkel, akikkel ilyen-olyan oknál fogva nem kellene. A hétvégén úgy döntöttem, hogy nem szelektálok csak, mert... Szóval igenis az orrukba dörgölöm, hogy létezem és igenis ne felejtsenek el, mert mindig ott leszek a tudatuk legmélyén akármennyire nem is szeretnék.
Hát ez van és kész. Nem számít semmi, csak én.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.