Vannak dolgok, amiket nem értek. Igazából nem is kell értenem, de legalább egy kezdetleges magyarázathoz jogom van, hogy ne érezzem tüskének, azokat a dolgokat, amik vannak. Valószínûleg azén hibám, fel is vállalom, akarom is, hogy az enyém legyen, hisz így könnyebben elviselem a veszteséget, mintha csak magyarázat nélkül lépnek ki az életembõl. Szomorúvá válik így a múlt emléke. Pedig hallgatnék, hallgatnám kávé szagban úszva. Fáj a hiánya, ûrt hagy. Nem mondanék semmit, csak szeretném, ha tudná, hogy jól vagyok, mert ez az év valóban jó és a következõ is az lesz. És az én örömöm az övé is, hiszen annyi támogatás után csak egy köszönömöt szeretnék még a tudtára adni. Csak engedné hogy megköszönjem és elbúcsúzzam, hiszen asszem így szeretné.
Z-hez
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.